Váli Dezső 1978-tól letiltotta képei külföldre kerülését, ezt a hátoldalukon is feltüntette. Magyarországon túl kizárólag csak közgyűjtemények juthatnak hozzá munkáihoz. Mi viszont abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy nyugodt szívvel hazavihetjük és falra akaszthatjuk Váli “Csudaszép képeit”. – írja a műtárgy.com
Váli Dezső (1942, Budapest) Munkácsy-díjas festőművész. Művei számos magyar és külföldi közgyűjteményben is helyet kaptak. Kezdetben Paul Klee gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Kötődött a szentendrei iskolához és személyesen Bálint Endréhez. Korai “üres képei” bújtatott tájképek. 1984-ben áttért a figurális ábrázolásra zsidó temető sorozatával, amelynek alapjául fotók szolgáltak.
Majd a figuralitást és a szakralitást megőrizve elkezdte saját műtermét ábrázolni, ez napjainkig művészetének témájául szolgál. Hagyományos olajtechnikát alkalmazva teremti meg festményeit, amelyek akár önéletrajzi vallomásnak is tekinthetőek. Abban az értelemben, hogy Váli Dezső egyfajta önként vállalt remeteségben éli életét, képein pedig csupasz élettere jelenik meg és a “Szent Ferenc-i kifosztottság trecentói tisztaságot idéző színvilággal tart egyensúlyt”.
Szigorú életének velejárója, hogy a számára gyenge műveit tudatosan szelektálja, megsemmisíti.
Festményein nem kell mögöttes tartalmat keresnünk, ezt saját maga állítja:
“Műtermes képeimnek pedig nincs mögöttes tartalmuk. Két-három bútor billeg egy szobában, nem információ; érdektelen. Hacsak a mítosz nem, ami velem kapcsolatban rárakódott, hogy szerzetesi szoba vagy önkéntes börtöncella.”
A mítoszt, ami körül lengi érdemes megismerni. Festményei esztétikája önmagukban kielégítőek, de abban a pillanatban, mikor szembesülünk magával a művésszel, kapnak egy olyan pikantériát, ami lebilincselő.
A művész naplója és a vele kapcsolatos összes információ (például a napirendje vagy akár a végrendelete) megtalálható a honlapján. A saját maga által szerkesztett és írt oldal 2004 óta az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonát képzi.
Érdekes ennek a kitárulkozásnak és a művész életmódjából fakadó elzárkózásnak a kettőssége.
Új Ars Poeticáját a napokban fogalmazta meg, ami a következő képpen hangzik:
“Hittel vallom, hogy munkásságom végső célja egy keretbe illeszthető, közepes méretű kép létrehozása. Az alkotás óráiban ehhez alkalma segédeszközöm a spirituális csönd, mely befogadja a prézlivel panírozott terek asszociációit, valamint segít ebben a bajonettzáras emóciók meditatív világa is. Egy tudatalatti lágytojás. Egy rakott krumpli vasárnap délben.
– Abból még kérnék egy kicsit, ha lehet
– Tartsd ide a tányérodat. De közelebb, mert lecsöpög”
– Váli Dezső, 2017 február
A műalkotások megtekinthetőek a Godot Galéria: Váli Dezső Csudaszép képek című kiállításán március 18-ig.
Szerző: Bárdi Sára; műtárgy.com
Forrás: https://www.mutargy.com/hirek/festeszet-ami-csak-magyarorszagon-erheto-el
