a kép története,,,, a triptihon kovács gábor felkérésére készült a kogárt indító kiállításán, ahol kovács gábor mint mecénás nem mecénáshoz méltón alkudott. a képek így nem lettek eladva a kogárt számára. rá fél? évre a godotban kiállítás nyílik “mint a halál” címmel, ahol tapétára rajzolt x-T figurák a halál szinkoron mozdulataival táncolnak a falakon. képek,…
https://www.maxhuges.com/closing-fountains
Tisztelet a bátraknak – hirdette az interneten tavaly körbefutó kép címe. Weiler Péter „festőművész” alkotásán egy kék plakát előtt álló férfit láttunk, amint szorgosan igyekszik eltüntetni annak vélhetően gyalázatos tartalmát. Ha az üzenet nem lenne egyértelmű, Weiler idén nyáron egy performance-szal is megerősítette azt. Egy kormányzati plakát előtt mutatta be a „Soros-fogót”, amivel „Sorosokat lehet…
Kattintson a képre a cikk elolvasásához.
A kötethez Radnóti Sándor esztéta írt előszót. Az olvasó számára a zsidó temetők szimbolikájában való eligazodást Raj Tamás főrabbi tanulmánya segíti.
A 156 oldalas művészkönyv szerkesztője Uhl Gabriella művészettörténész, tervezőgrafikusa Bárd Johanna.
A kiadvány Váli Dezső már lezárult, művészi szempontból fontos és kiemelkedő periódusát mutatja be, amelynek darabjai féltett kincsei a múzeumoknak és magángyűjteményeknek.
https://moly.hu/konyvek/vali-dezso-zsido-temetok
Semmi nincs egészen úgy / Füst Milán. Hogy közös megegyezéssel áttettem egy eredeti keretbe az Artchiumból a Nóra-gyűjteménybe került zsidótemetőt, megkaptam érte a kért csokoládét. De emígy. Megmintázva csokikból a festmény: a nagy kő, a kis sírkő, a virágzó fa, a háttér színei, a kerítés… – Kezdjük enni ez utóbbival. – Azért ez megható. Ezt a részletet külön is mutatom. Ó,…
A Kántor Ágnesről kiállításáról szóló cikk a 32., 33. oldalon olvasható.
Váli Dezső 1978-tól letiltotta képei külföldre kerülését, ezt a hátoldalukon is feltüntette. Magyarországon túl kizárólag csak közgyűjtemények juthatnak hozzá munkáihoz. Mi viszont abban a kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy nyugodt szívvel hazavihetjük és falra akaszthatjuk Váli “Csudaszép képeit”. – írja a műtárgy.com Váli Dezső (1942, Budapest) Munkácsy-díjas festőművész. Művei számos magyar és külföldi közgyűjteményben is helyet kaptak.…
Nem életünk zűrös adottságai érdeklik a festőt, hanem az, ami a vászon, festék, ecset között történik: a belső, a végső rend keresése bujkál a műteremképek sorozatában. Biztos tér: a műterem. A külvilág tele van zűrrel, gonddal, szomorú históriákkal, itt az ablak, festőállvány és ecsettartók között meg annyi látnivaló van. Persze nem is itt, inkább a…
